Készítettem egy tesztet, elsősorban 12.-es, érettségi előtt álló diákoknak de bárkinek javaslom aki szeretne egy kicsit gyakorolni. Nem hosszú, csupán 10 villámkérdésből áll. Vegyesen tartalmaz mindenféle kérdést, például valószínűségszámítást, százalékszámítást, igaz-hamis jellegű feladatot, térfogat számítással kapcsolatos kérdést valamint vannak benne függvényekkel kapcsolatos kérdések is. Természetesen kitöltés után megjeleníti a helyes válaszokat is és néhány feladathoz mellékeltem egy kis magyarázatot is. Ide kattintva ki tudjátok tölteni a tesztet.

Hasonló teszteket szívesen adnék fel házi feladatnak 12. osztályban, hisz ilyenkor roppant fontos az ismétlés és a gyakorlás. Sok érettségi feladatot ránézésre meg lehet oldani, ha ismeri az ember az adott definíciót, szabályt, összefüggést. Ahhoz, hogy tényleg ránézésre menjen muszáj gyakorolni. Így az ember időt spórolhat meg. Az ilyen kis tesztek kifejezetten segíthetnek az alapok begyakorlásában, átismétlésében.

Sok sikert a kitöltéshez valamint az érettségire való felkészüléshez a jövőben!

Ezúttal két projektet készítettem el amit szeretnék megosztani veletek. Az első egy szófelhő aminek a témája a 21. század iskolája. Igazság szerint a legtöbb szó nem az én fejemből pattant ki, hanem egy közösségi portál segítségével  ismerősök, szaktársak és független személyek véleménye alapján állt össze ez a felhő. Érdemes elgondolkodni a szavakon amiket írtak, nem lehet véletlen a felhő ilyen nagy fokú negativitása.

A másik projekt egy fogalomtérkép, ami a szögfüggvények fogalmi hálóját igyekszik bemutatni egy 10.-es tankönyv alapján.  Ezt még lehetne bővítgetni, részletezni hisz elég szerteágazó terület ez, rengeteg részén a matematikának (és a fizikának is) használunk szögfüggvényeket de jelenleg a számomra fontos, bevezető fogalmakat írtam ki

Elkészítettem két "akasztófa"-szerű játékot, ahol kép vagy szöveg alapján kell bizonyos 10.-es fizikai fogalmakra, elnevezésekre rájönni. Az egész éves tananyagból szemezgettem részeket szóval egyfajta átismétlő feladatoknak jók. Ezek segítségével talán nem olyan nyűg a fogalom tanulás, és remélhetőleg hosszabb távon is megmarad.

Azért csináltam két játékot is, mert csak 25 kérdést engedett létrehozni egy játékon belül és én szerettem volna az egész 10.-es anyagot lefedni ezekkel a feladatokkal. 25 kérdés pedig túl kevésnek bizonyult.

Jó szórakozást!!

A Google Classroom, mint a neve is sugallja, egy google alkalmazás. Ez egy kifejezetten oktatási célra kifejlesztett internetes felület valamint telefonos alkalmazás. Lehet benne tanárként tevékenykedni, kurzust létrehozni és azon belül feladatokat kiírni, értékelni, naptárban időpontokat kitűzni. Egy igen hasznos csatorna a tanárok és diákok között. Az adott kurzushoz lehet drive mappát is létrehozni, ahová fel lehet tölteni különböző dokumentumokat.
Tanároknak is jelzi a teendőket, a befejezetlen műveleteket, a még nem értékelt beadandókat. Mivel telefonra is elérhető az alkalmazás, ezért a diákok és a tanárok a telefonon is nyomon tudják követni a kurzusaikat. Itt egy képekkel ellátott PPT bemutatót is meg tudsz nézni erről. De ha még érdekel ez az alkalmazás, akkor itt egy angol nyelvű tutorial videó, hogy mi mindent és hogyan lehet csinálni a Google Classroom segítségével: 

 Hogy tanárként mire is tudjuk ezt használni?
   Ez az alkalmazás egy remek lehetőséget nyújt a tanár - diák kommunikáció egyszerűsítésére. A tanárok közleményeket, kérdéseket, beadandó feladatokat valamint tesztfeladatokat tudnak itt létrehozni és egyszerűen nyomon tudják követni a diákok válaszait, munkáit, mindemellett visszajelzést is tudnak adni mindezt a telefonuk segítségével. A naptár funkció segít a határidők betartatásában, és ezáltal talán kevésbé vesznek a homályba a feladatok, beadandók, dolgozatok. Az értékelések valamint a házi feladatok visszanézhetőek szóval bármikor meg lehet tekinteni őket tehát a diák láthatja a saját tanulmányi útját. 

Véleményem szerinte ez egy remek alkalmazás, amit megéri élőben is kipróbálni.

A NAT, azaz a Nemzeti Alaptanterv az oktatás alapvető, annak tartalmát szabályozó dokumentum. Meghatározza az oktatás fő célját, fő műveltségi területeit valamint kompetenciákat, amikkel a végző diákoknak rendelkezniük kell.

Ebben a bejegyzésben a Digitális kompetenciák nevű résszel szeretnék foglalkozni. Itt azt határozza meg a NAT, hogy a tanulóknak milyen ismeretekkel, képességekkel kell rendelkezniük, hogy versenyképesek legyenek a modern, digitális világban.
Ezen amúgy is kis részt még 3 alrészre osztja a NAT: ismeret, készség, attitűd. Na és, hogy melyik alatt mit ért?

Ismeret: Ide sorolja miket kell ismernie a diákoknak. Ide tartoznak a legelterjedtebb operációs rendszerek és alkalmazói programok, digitális kommunikáció formái valamint a probléma megoldáshoz szükséges algoritmusok (jelentsen ez bármit is). Fontos, hogy ismerje az internetes világ veszélyeit valamint, hogyan tud védekezni eme veszélyek ellen, hogyan tudja megvédeni a magánszféráját. Ezek mellett ismerje a jogi és etikai alapelveket.
Készség: Alapvető képességeket sorolja ide. Képes legyen használni a fent említett operációs rendszereket, a szövegszerkesztő, a bemutatókészítő, az adatkezelő, az adatfeldolgozó, a grafikus-, hang-, videoszerkesztő, a böngésző-és a levelezőprogramokat. Ezek segítségével képes legyen információt keresni, digitális tartalmat létrehozni, megosztani másokkal, különböző csatornákon kommunikálni és együttműködni másokkal.
Attitűd: Gyakorlatilag a diák digitális világhoz való hozzáállását írja le. Fogékony és nyitott legyen a digitális eszközökre, technológiákra, kihasználja azok lehetőségeit. A digitális eszközökben lehetőséget, a mindennapi tevékenységek támogatását valamint a jövő fejlődését látja. Mindemellett kritikusan kezelje az online tartalmakat valamint az online kommunikációt és annak résztvevőit.

Ha részletesebben érdekel a NAT új tervezete ide kattintva megtekintheti.

A 21. században szükséges készségekről itt egy angol nyelvű videó, mit is tartanak igazán fontosnak a hozzá értő emberek:

Mint a videóból kiderül, a tudósok 4 főbb képességet emelnek ki:

1. Kritikus gondolkodás: fenntartásokkal kell kezelni az internetes oldalakon olvasott információkat, fontos ellenőrizni a forrás hitelességét.
2. Kommunikáció: Hatékony és gyors kommunikáció.
3. Együttműködés: Egy-egy probléma megoldásához elengedhetetlen a csapatmunka.
4. Kreativitás: Szintén problémamegoldás szempontjából fontos, hogy minél kreatívabbak legyünk. Legyünk képesek egyedi, új megoldásokat kreálni valamint megvalósítani.

Mivel tanár leszek ezért felmerül a kérdés, hogy én ebben hogyan fogom tudni segíteni a diákokat. Én úgy gondolom, hogy elsősorban kutató munkák kiadásával, amiknek az eredményét a diákok csoportosan, vagy egyenként prezentálják egy-egy tanórán. Ez megoldható matematikából és fizikából is, hisz véleményem szerint mindkettő tárgy tartogat érdekességeket. Fizikához különböző szemléltető szimulációk vannak még emellett interneten, amiket be lehet vinni órára, amikkel lehet játszani (ezen az oldalon megéri körülnézni). Mindemellett vannak különböző fájl megosztó portálok (facebook, googledrive, google classroom stb.) melyeket fel lehet használni az oktatásban szintén. Már gimnáziumban rá lehetne szoktatni a diákokat az e-mail-ben való házi feladat beadásra, ottani kommunikálásra, hogy később ne okozzon problémát egy e-mail megírása.